Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

A város múltjából
A város múltjából
 

 

Már a XIII. század második harmadából származnak az első hiteles írásbeli megemlítések a Nagy Kürtösről. A többi környező országokban is a XIII. században kezdtek megjelenni az első iratok nagyobb menyiségben. Maga a név „Kürtös“ elősször szerepel 1245, szeptember 9.-án kiadott okmányon, melyet a király irodája bocsájtott ki. Ebből megtudhatjuk, hogy egy bizonyos Bán Márton még a tatárok bejövetele előtt odaajándékozott terjedelmes nagy vagyonokat a Szlovákiai déli részén, Ipolysági kolostornak, és a IV. Béla király 1245-ben újra jóváhagyta. Az ajándék tárgyaként ide tartozik az Alsó Palojta, melyet a Kürtösi patak határozott körül, melyet az irat „Curtus“ – nak nevezett meg.

A Kürtös szónak az eredetéről /lat. Curtus, Kurtus, Kurthes/ a történészek, nyelvtudósok és a többi szakember között idáig sem sikerült megeggyezni, és továbra is nyitott a probléma.

Írásbeli dokumentumokból kiindulva a Nagy Kürtös néhányszor megért fellendüléssel tele éveket, de ugyanúgy általános hanyatlást is. A tatári fosztogatás után királyi vár szolga településeként  létező település a saját históriájának a tiszta oldalait kezdte feltölteni.

A kösség egy a középkorban fontos közlekedési útján terjedt el, amelyet mint a „Nagy út“ –nak ismertek. A XVI. – XVII. századbaz az oszman hordáknak és a rendi felkeséseknek volt kitéve.  1554 – 1593 ban a Nagy Kürtös a Törököknek volt alárendelve és a Nógrádi szandzsukba tartozott. XVII. században tönkre volt téve és néptelen volt egésszen 1680-ig.

Valamivel jobban fejlődött a település sorsa a jobbágyság megszüntetése utána XIX. században. 1854 – 1864 között elkezdődött a fellendülés a helyi bányászatban, amikor megnyitották az első barnaszénbányát a Nagy és Kiskürtös határában Messa András, Viliam Sebastini és társai.

A Nagy Kürtös  és a szélesebb környékében teljessen új fejlődési korszaka kezdődik 1947 után, amikor megújították a barnaszén termelését Kis Sztrácinban, 1948-tól Potorban és 1962 óta új üzemben Nagy Kürtös mellett, melynek „Dolina“  nevet adták.

1950-ben elekezdődött a bányász városka építtése, az úgynevezett „Szídlistye“.

Az 1960 év a termelés csökkentését hozta magával az összes környékbeli bányában. Megszűnt a Kék Kői járás, és az itt lévő településeket egy nagyobb területi egységhez csatolták.  Gazdasági és a kulturális élet hanyatlott. 1968-ban született a döntés, amely szerint a járás újra fel lett újjítva, járás központjává a Nagy Kürtös volt jelölve,  amely teljesítette a további fejlődés feltételeit. Tovább fejlődtek a többi ipari ágak is: a bányászat mellett a gépipar, textilipar, és az építőipar is.


 

ma 2018.09.21 van

ma Matúš névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal